Malifaux ismertető – 1. rész

2011. 03. 31. 09:15 / Malifaux

„Bugázd a sorsot vagy a lelked bánja” – a mottó a manapság egyre népszerűbb terepasztalos csatajáték, a Malifaux egyik fő szlogenje. Viszonylag új és rendhagyó játékról lévén szó úgy gondoltuk, megérne pár cikket a részletesebb bemutatása – annál is inkább, mivel az első magyarországi liga éppen a napokban vette kezdetét, és szándékunkban áll az eseményekről hosszabb-rövidebb tájékoztatásokat közölni. A mostani cikk tehát egy sorozat nyitánya, mely a Malifaux világát és magát a játékot hivatott bemutatni az érdeklődőknek. Kezdjük is rögtön egy érdekes történettel.

Mai mesénk egy olyan alternatív Földön játszódik, ahol a mágikus erők fokozatos gyengülése a 18. századra a misztikus erők végső eltűnésével fenyegetett. A probléma megoldására a legtudósabb varázsló fők összedugták okos buksijaikat, hátha kisül valami értelmes ötlet. És lőn, a tudorok felfedeztek egy párhuzamos világot, amelytől mindössze egy vékonyka dimenzióközi határ választotta el az emberiséget, s amelynek mágikus kisugárzása határtalan lehetőségekkel kecsegtetett. Hamarjában össze is hoztak egy nagyerejű rituálét, mellyel felszakították a világok közötti gátat, és bár nagy árat fizettek érte, az odaátról átáramló mágikus erők bőségesen kárpótolták a túlélőket. Az átjárón túli idegen világban furcsa, kihalt város fogadta a bátor felderítőket. Az utcákon és az épületekben semmi sem árulkodott a korábbi lakók hollétéről, vagy hogy egyáltalán miért hagyhatták el a várost. A szemfüles kutatók a település egyes épületein a hagyományosnak mondható kovács-vegyesbolt-doktor cégérek mellett olyan érdekes szakmák cégjeleit is megtalálták, mint a „halottsebész” vagy a „mechanista-varzsló”. Azt is sikerült kideríteni, hogy egykori lakói a városnak a Malifaux nevet adták. Idővel a felderítő expedíciók távolabb is elmerészkedtek, és a lakatlan várostól néhány kilométernyire bányákat találtak. Ezekből pedig különleges, gyémántra emlékeztető kövek kerültek elő, melyekből addig soha nem látott mértékű mágikus energia áradt. A tudósokat nem érdekelték az esetleges veszélyek, azonnal nekiláttak az intenzív bányászatnak. Idővel persze kiderült, hogy a használat során a kövek folyamatosan veszítenek a bennük lévő energiákból, míg végül teljesen kimerülnek. Furcsa módon azonban, a köveket tölteni is lehetett, ha egy haldokló élőlény közelébe helyezték őket – innen kapták végül a „lélekkő” nevet.
Mindössze fél évvel az átjáró megnyitása után beindult a nagyüzemi lélekkő-kitermelés, és Malifaux városát elkezdték belakni az egyre nagyobb számban érkező földiek. Megfejtették az idegen világ mágikus-mechanikus szerkezeteinek titkait, és megismerték az egykori lakók halottakkal kapcsolatos mágikus praktikáit is. Idővel aztán az egyre távolabb merészkedő felderítő expedíciók kezdtek aggasztó dolgokat is feltárni. Már amelyik nem tűnt el nyomtalanul. Akik mégis visszatértek, azok elképesztő varázserőkkel rendelkező feltámadó halottakról és az emberiség legfélelmetesebb mítoszaiból való lényekről meséltek. Senki sem tudta megfejteni, honnan bukkantak fel ezek a lények, vagy hogy merrefelé rejtőzködhettek eddig. Aztán, körülbelül tíz évvel az első expedíciók után, egy különlegesen kegyetlen téli vihar során a világok közötti átjáró megroppant, és elkezdett bezárulni. A mágiatudoroknak ugyan sikerült időben stabilizálni a kaput, ám az átjárás a két világ között lehetetlenné vált. A Földön maradtak így tehetetlenül hallgatták egy odaát zajló, vélhetően rendkívül kegyetlen összecsapás zajait. Néhány óra leforgása után a csata hangjai elültek, majd az átjáró újra szűkülni kezdett. Ezúttal azonban már nem lehetett megakadályozni a kapu bezáródását, de az utolsó pillanatban valami még átkerült a földi világba: egy borzalmasan megcsonkított emberi holttest, melynek bőrébe egyetlen szót véstek: „Miénk”.

Mivel az átjárót nem sikerült újra megnyitni, a földiek lassan beletörődtek, hogy be kell érniük az eddig megszerzett lélekkövekkel. Egy új szervezet alakult, a Céh, amely vasmarokkal igyekezett összefogni, és felügyelni a lélekkő-kereskedelmet. A mágia fenntartásának érdekében időnként sötét praktikákat is be kellett vetni, de csak így lehetett biztosítani a misztikus tudományok fennmaradását. Aztán – percre pontosan 100 évvel az átjáró első megnyitása után – a két világ közötti átjáró ismét megnyílt. Félvén attól, ami esetleg átjöhet, a Céh azonnal hatalmas erőkkel vonult az átjáróhoz, azonban a kapu üresen ásított feléjük. Egy hónap feszült várakozás után átküldték az első – állig felfegyverzett – felderítőket, akik aztán hamar megtalálták a korábbi csaták nyomait. A város több helyen is romokban állt, néhány helyen az összecsapások nyomai mégis egészen frissek voltak. Ennek ellenére egyetlen lelket sem találtak azok közül, akik egykoron odaát rekedtek, de a támadók közül sem bukkant fel senki.
Négy évvel az átjáró újbóli megnyílása után a Céh sikeresen stabilizálta pozícióját Malifaux-ban. Notórius bűnözőkből és egyéb nemkívánatos személyekből verbuváltak munkásokat a lélekkő bányákba és a szükséges intézményekbe. Igyekeztek mindent elkövetni, hogy Malifaux-ot teljes mértékben irányításuk alá vonhassák, és megtarthassák monopol helyzetüket a lélekkő kereskedelemben. Idővel azonban szembesülniük kellett azzal, hogy egyes „földalatti” mozgalmak sikeresen befészkelték magukat mindkét világba, és egyre keményebben konkuráltak a Céhhel.
Malifaux a riválisok kemény gerillaharcának színterévé vált, amelybe beszálltak az egyre erősödő nekromanta frakciók és az ismét felbukkanó helybeli szörnyetegek is. Ahogy a rivális felek egyre keményebb eszközöket vetettek be az egymás ellenei közdelemben, úgy apránként kezdett derengeni a már amúgy is veszélyes és halálos világ lakói számára, hogy a dolgok hamarosan még sokkalta rosszabbra fordulnak.
Ez volt a mai mesénk kedves gyerekek. Lefekvés előtt még ne felejtsetek el benézni a szekrénybe és az ágy alá, ha pedig a sötétben gonosz szörnyeket láttok, azok nem csak a képzeletetek szüleményei

Ez lenne tehát a Malifaux (tudomásunk szerint „malifó”-nak kell ejteni) világának háttértörténete – természetesen kivonatolt és alaposan letömörített formában. A kiadó Wyrd Miniatures 2005 decemberében dobta piacra első modelljeit, akkor még mindenféle szabályrendszer nélkül. A figurák egyszerűen csak nagyon jól néztek ki, és rendkívül jó minőségűek voltak – ezt a szokását egyébként a cég a mai napig fenntartja – így kicsi, de annál lelkesebb rajongótábor kezdett kialakulni körülöttük. Aztán 2009-ben megjelentették a szabálykönyvet is, amellyel végre megindult a játék és a hozzá kapcsolódó modellek – jelenleg is töretlen – terjeszkedése.

A Malifaux egészen pontosan egy „kiscsapatos” terepasztalos játék (vagy ha úgy tetszik, „skirmish-game”) mely elsősorban a történetre és a karakterekre alapoz. Stílusát tekintve a viktoriánus horror és gótikus steampunk egyvelege, jó adag western-nel fűszerezve. Az első olvasásra bizonyára bizarrul ható egyveleg azonban egyszerre ad ismerős és újszerű, de legalábbis mindenképpen egyedi színezetet a játéknak. Meglátásunk szerint a Malifaux világára joggal mondhatjuk ez az a tipikus eset, amikor a készítők igazából korszakalkotóan újat nem nagyon alkottak, hanem egyszerűen csak elkevertek néhány már bejáratott stílusjegyet, majd az egyveleget addig finomították, amíg tényleg valami igazán ütős kerekedett ki belőle. Ritka eset, de a Malifaux remek példa arra, hogy ez sikerülhet. A játék egy másik erőssége a rendszer, amely bevallottan azokat a játékosokat célozza meg, akik valamelyest már kiábrándultak a kocka szeszélyének döntő hatásáról a hasonszőrű játékok kapcsán. A Malifaux rendszere ugyanis lehetőséget biztosít a játékosoknak, hogy „bugázzák a sorsot”, vagyis hogy befolyásolják a véletlent. Ennek mikéntjéről és a rendszer többi jellegzetességéről, valamint a játékban használható seregekről a sorozat következő cikkében írunk részletesebben.

Szerző: Cthulhu



Vélemények, hozzászólások

1. Roodie 2011-03-31 09:56

Remek cikk lett, jöhet a folytatás! grin

2. _Svindler_ 2011-03-31 10:20

Most már engem is elkezdett érdekelni…múlt héten pont rendeltem 2 Malifaux-os figurát…bár csak azért, mert jól néznek ki…de az ismertető olyan érdekesre sikeredett, hogy most már érdekel is, hogy mi ez…

3. Lycan 2011-03-31 10:48

Respect!

4. xor 2011-03-31 12:17

Jó lett, további infó a geistwald.blog.hu-n smile

5. Schwartz Morceus 2011-03-31 12:24

Folytatast a nepnek! smile

Amugy pont minap nezegettem a honlapjukat, leginkabb a “gotikus” es “viktorianus” jelzo miatt… Hat vagy en vagyok bena, vagy nemtom mi van, de ahogy vegigneztem a modelleket, nem sok gotikus/viktorianus dolgot lattam, inkabb a western van tulnyomo reszben… vagy csak tul nagy az elvarasom Vampire: The Masquerade utan? smile

6. btk666 2011-03-31 12:34

igen, igen, igen!!!!
még több Malifaux-ot a népnek smile

by: btk

7. MAC 2011-03-31 15:10

Jó lett a cikk ! Grat ! Kiváncsian várom a folytatása !

grin

MAC

8. Schwartz Morceus 2011-03-31 15:59

nah megint atfutottam a seregeket…

talan csak a necrofil csapat eleg gotos/vikis

de ott is inkabb csak az “orom"lanyok… amugy pojenos az egesz

lehetne a kov cikk egy (ujmagyarul szolva) battlereport? (elotte meg szabalyok fel percben?)
raspberry

9. jinx 2011-03-31 17:16

Már megvan a cikksorozat következő pár eleme. Úgy a következő 2-3 részben még nem lesz battle report, van még más, amit el akarunk mondani a játékról, illetve a most folyamatban levő eseményről szeretnénk tudósítani, de természetesen később lesz batrep is.

10. T(r)ippi 2011-03-31 21:17

Nagyon hangulatos lett a bemutató, várom a következő részt!
Mondjuk engem inkább a fluff érdekel semmint a battle reportok, de azokat is szívesen elolvasom majd,bármit ami a malifóhoz köthető:).

11. Bala 2011-03-31 21:21

Jeee, sikerült az asszony rábeszélni! smile Már választott is magának mestert smile

12. -csonti- 2011-04-01 06:17

Köszi a propagandát a játék nevében is!

Akinek további magyar nyelvű infóra van szüksége, az a Geistwaldon belül az alábbi linkeken érheti el:

Bemutató: http://geistwald.blog.hu/2009/11/28/varrj_gombot_a_szemedre

Csapatépítés:
http://geistwald.blog.hu/2010/10/02/mire_figyeljunk_malifaux_ban_jarva

Kártyarendszer:
http://geistwald.blog.hu/2010/10/15/a_nephilim_bibliaja

Aktiváció:
http://geistwald.blog.hu/2010/11/06/tul_aktiv_vagy

Stratégiák és sémák:
http://geistwald.blog.hu/2010/12/12/sematikus_strategia

Képességpróbák:
http://geistwald.blog.hu/2011/03/05/parbajkodex

Magyar liga:
http://geistwald.blog.hu/2011/03/11/rossz_dolgok_jonnek_malifaux_liga

Battle Reportok:
http://geistwald.blog.hu/2009/12/30/30_pottyel_malifauxban

http://geistwald.blog.hu/2010/05/12/szornyes_pedofilos_bejovos

http://geistwald.blog.hu/2010/05/18/title_1558575

http://geistwald.blog.hu/2010/07/21/welcome_to_malifaux

http://geistwald.blog.hu/2010/11/22/mcmourning_bacsi_fantasztikus_kalandjai

http://geistwald.blog.hu/2010/11/23/title_1591653

http://geistwald.blog.hu/2010/11/26/dreamert_olni_meno

Elsőre talán ennyi is elég. smile

13. Tündércafat 2011-04-01 09:27

Szemezek én is egy Spirit of Vengeance dobozzal már egy ideje; gyerünk, győzködjetek még!

14. Gróf 2011-04-01 12:20

Tündércafat: az utóbbi pár év legeredetibb és egyik leghangulatosabb játéka! Már ha szereted a bonyolultabb gondolatmeneteket és a kőkemény taktikázást. Alkalmi játéknak nem való, annál sokkal összetettebb; ez meg valakinek vagy bejön, vagy nem.

15. Csillagvadász 2011-04-01 14:19

Ms.TC, én ajánlom, kell ennél több wink

16. MAC 2011-04-02 00:07

Én is csak ajánlan itudom de vigyázat nagyon addítiv. Miután megkaptam Gróf úr Guild seregét azót amajdnem legyüjtöttem a kövi frakciómat…teljesen (már nem kell sok ) és még mindíg dolgoznak a hörcsög gének grin

MAC

17. huntroll 2011-04-03 15:38

Hurrá, zombikurvák már az inkvizitoron is! :D

18. cseles.a 2011-04-07 14:25

honnan lehet letölteni a szabályokat? Ugye, van ilyen?

19. -csonti- 2011-04-10 08:14

http://www.wyrd-games.net/Upload/MalifauxRulesManual2011.zip

20. Constantine"DKF" 2013-10-20 09:49

Elég sok idő telt már el, folytatás van-lesz?