Crisis 2013 - Beszámoló

Biztos vagyok benne, hogy kicsiny hazánkból rengetegen mondhatják már el magukról érett hobbista fejjel, hogy részt vettek egy európai- vagy világméretű terepasztalos stratégiai játékokat és azok kellékeit a közzéppontba állító rendezvényen...

NEM?!

Nos nekik (is) íródott ez a képes beszámoló, mely 6 fiatalember történetét meséli el, akik egy ilyen kalandra áldozták a hosszú hétvégéjüket november elején, nevezetesen ellátogattak a belgiumi Antwerpen-ben évente megrendezésre kerülő Crisis eseményre!

Az ötlet először még 2013 nyarán merült fel, akkor viszont még pusztán a társaság német sörök iránti rajongása volt a fő motiváló erő és az Oktoberfest-et céloztuk meg. Aztán eltelt egy kis idő és nézegetvén a naptárat rábukkantunk a Crisis-ra. Ketten már elmondhattuk, hogy voltunk a londoni Salute-on, de még nekünk is meglepő volt látni mennyi-de- mennyi kép, videó és beszámoló található erről az eseményről a NET-en. Miért nem hallottunk róla eddig?! Ez is azt mutatja, hogy a képzeletbeli ajtó még csak félig nyílt ki Európa nyugati tájai felé, most fedeződnek fel többek között az ilyen nagy volumenű események is, és véleményem szerint erről nem csak a kiváltságosok hivatottak beszélni egymás között, hanem meg kell mutatni minden ezzel a hobbival foglalkozónak ezzel szélesítve a látókörüket, ihletet és beszédtémát adni legyen szó figurákról, játékokról, szerszámokról vagy az ott lévők fejéről.

A terv tehát szárba szökkent, szó-szót követett, így össze is álltunk 5-en Magyarországról (Corvus, Emerald, Matex, SgRulez, SzikiP), egy idegenbe szakadt rég nem látott ismerős (Ghulk) pedig Angliából és belevágtunk. A szállásfoglalás körülbelül 10 perc munka volt, de mivel ez itt nem a reklám helye csak annyit mondok, hogy Matex egy jól bevált foglaló oldal keresőmotorját izzította be és talált nekünk egy tökéletes helyet 2 éjszakára Antwerpen szívében, közvetlenül a vasúti pályaudvar mellett, aminek még biliárdterme is volt! SzikiP vállalta, hogy intéz autót a Budapestről startolóknak és itt szeretném előremutatóan megköszönni neki a fáradtságos vezetést oda-vissza, mivel nem adta ki a kezéből a kormánykereket. Más nem volt hátra, mindenki váltott egy kevéske €uro-t és vártuk azt a bizonyos reggelt...

Illetve hajnalt, hiszen itt kell megemlítenem saját kis mellékszálamat ("Minden szentnek, mindenszentek..."), miszerint én 2013 október 31-én, mint minden normális ember Halloween buliba voltam hivatalos (kilétemet pedig nem fedhettem fel)...

Nos mit lehet tenni, gondoltam majd időben lelépek... nem sikerült! 2013. november 1-jén hajnali 1/2 4-re sikerült összepakoljak otthon (3-ra értem haza) és már indultam is a megbeszélt találkozópont felé, ahova nem sokkal később befutott a járművünk.

Az út, mint olyan nem volt vészes, hiszen jó társaságban gyorsan telik az idő. A miénk az volt, de párszor azért elhangzott, hogy kinek mekkora az alsó fertálya, főleg a hátsó traktusban, valamint pár kósza jókívánság repült Ghulk irányába is, aki akkor még az igazak álmát aludta, békés nyugalomban!

Több megállónk is volt (egy tankolni még az innenső oldalon, mert az igazság odaát drága, egy pedig az M-el kezdődő és Donald kacsára végződő intézményben, ahol reggelit fogyasztottunk el), a következő kép valahol a harmadik tájékán készülhetett Németország szívében:

Végül jó pár benzinkút melletti Erotik Markt (Corvus kedvéért: "Flop, flop flop..."), egy Alien szaggatta út menti vaddisznótetem (az idegenek már köztünk járnak, de vezetni azt nem tudnak) és pár száz luxusautó (hiába, kint jobban élnek, mint a rendszerváltáskor... vagy az Ő autójuk a Mercedes / BMW / Porsche, ugyebár?!) után, 14 óra elteltével pontban 18:00-kor átléphettük a hotel küszöbét. Az esti csúcsforgalom elmaradt és bár a mélygarázsban mindenki keresztet vetett, a mosolygós arcot viselő ajtó végül mégis kinyílt a lejtő alján és begurulhattunk (semmi jelét nem adta ugyanis, hogy mozdulni akarna, egészen az utolsó pillanatig). Nem volt egy nagy mélygarázs, de a benne álló autók nagy része így is külföldi rendszámú volt, ellenben öröm volt nézni azt a pár ezer bérelhető sárga biciklit, ami mellett elhaladtunk. A hotelünk a vasúti pályaudvar közvetlen szomszédságában állt, mely épület kívülről és belülről is egy építészeti csoda volt, amit meg is próbáltunk megörökíteni.

Utóbbi két kép már az állomáson belül készült, ahol is megkezdődött Ghulk fél órás kálváriája... lemerült a telefonja. Gondoltuk mi, ugyanis hívtuk, de nem volt kapcsolható. Ekkor villant az agyunkba, hogy bármelyik percben megérkezhet, nehogy elkerüljük egymást, ezért mindannyian egy-egy kijárathoz álltunk és vártuk, mint a CIA Jason Bourne-t. Később aztán megcsörrent egyikünk telefonja és Ghulk jelentkezett egy idegen számról. Kiderült, hogy a roaming szolgáltatása mondott csődöt, így végül leleményesen vett egy másik SIM kártyát. Mindig is tudtam, hogy lehet bízni a srácban. A csapat tehát kiteljesedett és egy gyors (tényleg, a hely neve az volt, hogy "Quick") vacsora után égető vágyat éreztünk arra, hogy a helyi lányo... akarom mondani söröket kipróbáljuk! Erre pompás alkalom kínálkozott egy kis biliárd közben, hiszen a helynek saját bárja is volt. A snooker, karambol és pool triumvirátus közül, mi maradtunk az utóbbinál, de érdeklődve figyeltük, ahogy a bevándorlók népes tömege (nem szállóvendégek, hanem helyi erők) profi szinten snooker-oznak például (olyan Eurosport közvetítésbe illően). A sör kiváló minőségű volt, a képek tanulsága szerint is:

Azért bárhogy is szépítjük az út egy kicsit meggyűrt minket, így hálásan tértünk nyugovóra a kiváló minőségű matracos ágyainkon. Engem egy cseppet sem zavart, hogy börtöncella méretű ablaka van csak a szobánknak rácsokkal, főleg miután megtudtam, hogy a másik trió szobájáé hiába nagyobb, ha az 1 méterre lévő mélygarázs falára néz.

Reggelig úgy aludtunk, mint a bunda. A kelés hál istennek nem rajtunk mutatkozott, hanem mi mutattuk be, a Matex vezette trió picit talán korábban a tervezettnél, hiszen már 1/2 8-kor lent vártak minket a lobbiban, amikor észbe kaptak, hogy egy órával későbbet beszéltünk meg. Mindenki összekészült és az időjárást, valamint a GPS mutatta térképet alaposan megfigyelve úgy döntöttünk, hogy gyalog vágunk neki a 2,5 km-es távnak. Jól döntöttünk, hiszen út közben csodás városkép tárult a szemünk elé. Az 1882-ből épen maradt kis "csíkház" különösképpen belopta magát a szívünkbe:

Vonulásunk szervezett és fegyelmezett volt... a körülményekhez képest:

A rendezvény helyszínéül a tengeri kivezető csatorna partjára, még a Világháborúban épült hangár szolgált. Mi persze nem vettük észre a hatalmas monstrumot, amint előtte százával parkolnak a kocsik és állnak sorba az emberek (fránya GPS), de ebben egy fal is közrejátszott... amit végül sikeresen megmásztunk, hála egy beépített létrának, ugyanis az ostromtornyot a kocsiban hagytuk:

A tömeg már gyülekezőben volt, de mindenki csendesen beszélgetve, nyugodt méltósággal várt arra, hogy bejusson... nem így mi! Matex-nak muszáj volt bemutatnia tánctudományát a daruk lábánál:

A bejáratnál kisebb időzavarba kerültünk, így már majdnem fordultam Scotty-hoz, hogy sugározzon vissza minket, de aztán rájöttünk, hogy csak a tavalyi táblát rakták ki:

Elérkezett hát a nagy pillanat, beléphettünk a várva várt Mekkába, a játékosok szentélyébe, ahol minden kívánságunk valóra válik... nem csalódtunk! A kezdeti súrlódásokat simulékonyan lekezeltük, mert Sg egybe szerette volna kifizetni hatunk belépőjét egy 100€-al. Hiba volt, ugyanis a főszervezőt kellett odahívják, aki tapintás, látás és szaglás módján is leellenőrizte a bankó valódi mivoltát. Mi csak álltunk ott meredten, de végül csak beengedtek és a karszalag mellé járó szatyorba ezt az ajándék figurát kaptuk:

Később megtudtuk, hogy a mintázott személy, Marquis de Séguirant, valamikor a 17-18. századok fordulóján élt úriember volt, aki a rendezvényt szervező társaság a Tin Soldiers of Antwerp (TSA) alapítójának egyik ihletője volt. A helyszínről nem tudok átfogó fényképet mutatni, mert hatalmas volt, magaslatok nélkül, így következzék a térkép:

Látható, hogy a nagy hangárt a kis fekete kockáknál kettészelték, így két terem volt. Az elrendezés szerint a terem szélein voltak inkább a boltok, árusok (világoskék téglalapok), míg középen zajlottak a bemutatók (narancssárga téglalapok) illetve leghátul volt a börze (a zöld téglalapok) és a bejárat mellett kapott helyet a büfé (sárga téglalap), melynek kínálata igen bőséges volt, a fizetést pedig elegáns megoldással szolgáltak a szervezők, ugyanis minden "TSA érmékbe" került, melyet egy külön pultnál lehetett megvásárolni (1 TSA = 1 €), így hárítva el a váltás és még nagyobb sorban állás terhét.

Magáról a rendezvényről csak jót tudok mondani, külső szemlélőként minden flottul ment, a tömeg elfért, volt hely nézelődni és aki elég bátornak érezte magát (én nem voltam az), valamint rendelkezett belga vagy holland felmenőkkel, akiktől magába szívhatott egy kis német-szerű nyelvtudást, az játszani is beállhatott az 1-2 óránként induló bemutatókba.

A teljesség igénye nélkül fotózgattam itt-ott, most ezek a gyöngyszemek következnek, ahol kell kommentárral:

Kétszintes Warmachine terepasztal. A világbajnokságon készült fotók között már láttam ilyet, de élőben figyelni a kis festőlétrákon ügyködőket a felső szinten elképesztő volt.

Megjött a lovasság és ezt természetesen füstjelekkel tudatták az indiánok (Wild West bemutató).

Napóleon korában is zajlott az élet, itt épp huszárbemutató volt (Stirpitz Hussars, Ocana 1809), illetve maga a "kis" öreg is megjelent a porondon (1813 Leipzig).

Egy kis II. Világháború Berlinből. A szétbombázott házak és a szökőkút kiváltképp jól sikerült alkotások voltak (Battlegroup bemutató).

A Blood Bowl-osoknak még hot-dog tartó állványra is futotta!!!

Egy kis utcai lövöldözés a vadas nyugaton (Dead Man's Hand bemutató).

A 100 éves háború (amely 116 évig tartott) a terepasztalon is nagyon jól néz ki (főleg ha hajó is van)!

A TSA-sok nagy bemutató asztala Fort George-ot dolgozta fel az Amerikai Függetlenségi Háborúban.

A japán bemutatós asztalnál sok időt töltöttünk el, de hogy miért azt fedje jótékony homály (Wrath of Heaven bemutató).

Üzenem Holy-atis-éknak, hogy az X-wing nem halt ki, sőt! Az Alderaan-i cirkáló ott középen egy extra-nagy nem gyári modell!

Elképesztően jó ókori tengeri ütközetes terepasztal a Pun háborúk korából. Még a csáklyázást és a hajótöröttek kimentését is szimulálni lehetett az ici-pici katonákkal.

D-day... kell még többet mondanom?!

A vikingek hosszú, csarnok épületének belsejét is kidolgozták ennek az új SAGA kiegészítőnek a kedvéért, ami az épületharcot hivatott bemutatni.

A templomból értékeket mentő szerzetesnél egy kicsit megzuhantam... látjátok a festményeket?!

Lengyel polgárháború 15mm-ben (By Fire and Sword bemutató).

Ezután pedig következzen egy pár ízelítő a vásárlási kínálatból:

Műgyanta öntvények házak belsejének dekorálásához. Van itt szobor, tűzhely, könyvespolc és sok minden más.

A jövő a CNC esztergálásé. A háttérben látható terepasztal egyben lett kifaragva. Zseniális! De lehet gyártani festőállványt sztirol lapból vagy épületfalakat MDF lapból ezzel a technikával.

A 3D-s nyomtatók már köztünk járnak... Élőben 10 perc és kész a modell!

És ekkor eltelt a 6. óra is, amit a Crisis-en töltöttünk. Közben azért ettünk és pihentünk is, több kört futottunk mindenhol az akciókat és a börzéket lesve, aztán mindenki meghozta döntéseit és így nagy zsákmánnyal hagyhattuk el a helyszínt (a külső táblánál már jól szerepelt az évszám):

Ha már zsákmányról beszélünk:

A nap megkoronázásaképpen sikerült megtaláljuk hazafelé menet a hotelbe a Domino pizzériát, mely pont szombatonként akciózta le nagy pizzáit fél árra, így mi egy nagyon ízletes Steak&Cheese-re fizettünk be ketten Sg-vel (a borsos szószuk mennyei volt hozzá):

Matex még bement a "cigi boltba" (ott még nincs trafik, sőt sportfogadó gépek is vannak, mint a félkarú rablók) ismerkedni a szerinte pályát tévesztett, jó adottságú eladó kislánnyal, de az váltig állította, hogy nem adta be hozzá takarítónőnek az önéletrajzát!

Azt nem is említettem, hogy a hotelnek biztonsági szolgálata is volt. Maga James Bond felügyelte a rendet:

A nap végén kellemes fáradtság vett rajtunk erőt, de ha már elcipeltem a kiegészítővel együtt rászántuk magunkat egy 6 fős Cosmic Encounter partira a hotelszobánkban, miután mindenki felszerelkezett a kötelező meggyes és barna sörökkel. A partit végül egy triumvirátus nyerte meg!

Lefekvés előtt azért mindenkire rájött az ehetnék és mivel nem volt más a kezünk ügyében, mert az ini-fini profiterolját már mindenki felfalta (Ja említettem, hogy a közértben meg az én 100€-somat vizsgálták be?! Olyan volt, mint egy bankkártya-leolvasó, csak a pénzt kellett rajta végighúzni és az hál istennek zölden világított...), így kénytelenek voltunk azt enni ami van... Persze a szlogen sem maradhatott el: "But you still need a tray!"

Így ért véget az Antwerpen-i kiküldetésünk és vasárnap a korai órákban vettünk búcsút Ghulk papától (várunk haza tesókám!), valamint a Crisis városától. Reméljük, még visszatérhetünk ide egyszer, mert az élmény, ahogy mondani szokták Masterca... akarom mondani felbecsülhetetlen!


A kalandról készült összes fotó megtekinthető a következő linken!

Szerző: Emerald



Vélemények, hozzászólások

1. Petrow 2013-11-06 11:54

Köszönet a beszámolóért.
Gondolom, az emeletes WM asztalra csak szondáztatás után mehetett játszani a nagyérdemű smile

2. MAXXxxx 2013-11-06 13:20

koszi a beszamolot, jo volt olvasni.

3. Matex 2013-11-06 13:51

Ó, a dohányboltoskislány….

4. Bozóki Mihály 2013-11-06 15:04

Vicces belegondolni, hogy ennek a kalandnak az abszolút kezdetén még épp kezet ráztam Emivel itt Pesten, amint elindul zöld íjászkodni, aztán meg hol köt ki a végén?!
Hát igen, egy hosszú, mámoros éjszaka után, bárhol felébredhet az ember. smile

Ez szép volt srácok! Köszönjük a beszámolót.

5. Freddy Krueger 2013-11-06 16:17

Nagy élmény lehetett! A billiárdozó James Bondra először azt hittem, Orbán Viktor.

6. Liszkag 2013-11-06 17:11

Köszi a beszámolót!
Máskor ha lenne még hely hívjatok engem is smile

7. micsi 2013-11-06 19:04

Most kicsit irigykedem…nagyon jó lett a beszámoló.
Csatlakozom Freddy-hez, tényleg Orkbán vezér van azon a képen smile
Látom valaki beszerezte a Crusader alapkönyvet smile
Tessék gyorsan kipróbálni!

8. Skót 2013-11-06 19:23

Jól sikerült beszámoló! Jó volt látni a Wargames Illustratedből ismerős bemutatók környékén a “környékből” ismerős arcokat. Első átnézésre a japán asztal a harmadik helyezett, a pizza a második, az első hely a Zöld Íjász megszemélyesítésének nyilvános felvállalásáért jár. smile

9. Masakari 2013-11-06 20:45

Antwerpenben éltem 6 hónapig,nagyon jó város!
Viszont a klubbnak mikor írtam nem válaszoltak…..pedig mentem volna játszani amég kint voltam,na mind1. 1 fekete pont nekik :D

10. solo captain 2013-11-09 05:53

Élvezet volt olvasni a beszámolót és nézegetni a képeket. Köszönet érte.