Infinity - Ariadna
Az év végéhez közeledve lassan ideje befejezni az Infinity sorozatunk első körét. A sok játékosból már csak én maradtam adós a cikkel - akik ismernek, ezen cseppet sem lepődnek meg természetesen.
Be kell valljam, a projekt indulásakor voltak kétségeim. No nem a projekttel magával, hiszen azt az elejétől fogva kiváló ötletnek tartottam. Inkább az okozott fejtörést, hogy vajon fogom-e bírni a nem túl feszített tempót - persze pont emiatt is tökéletes résztvevője lehettem a cikksorozatnak. Segítség nélkül nevelünk párommal egy most két és fél éves gyereket (nagyszülők, illetve általánosságban bárki, akire rá mernénk bízni a gyereket, nagyjából 240 km távolságban lakik), programozóként - főleg a téli időszakban - igencsak kevés szabadidőm van, és annak is egy része rámegy a másik hobbimra, ami egy ismert MMO játék (azaz inkább az összes, mert minden vackot kipróbálok, ami fantasy és MMO). Kiváló alkalom bebizonyítani, hogy ilyen feltételek mellett, havi pár óra ráfordítással is el lehet kezdeni a játékot.
Pár szó a játékról magáról
Régóta szemeztem már ezzel a játékkal. Persze akik ismernek, azok ezen sem lepődnek meg - szenvedélyesen gyűjtöm a szabályrendszereket. Míg mindenki más megelégszik egy, vagy maximum két WW2 rendszerrel, nekem jelen pillanatban összesen hét ilyen van a birtokomban...
Amikor abbahagytam a Warhammer 40K sereg(ek) gyűjtését, és teljesen kiszálltam belőle, már elkezdtem nézelődni mindenféle sci-fi skirmish játékot keresve, de nem igazán találtam megfelelőt. Stargrunts II, 5150, AT-43, Dust Tactics - mindben találtam kivetnivalót, ami miatt nem igazán foglalkoztam velük részletesebben. Telt-múlt az idő, és annyira hiányzott a jó kis bolteres akció, hogy kínomban már Necromunda bandákat, meg az igencsak idejétmúlt Daemonhunters codexet nézegettem, és közben számolgattam a félretett pénzem, hogy vajon elég-e egy kezdő DH seregre (nem).
Tovább múlt az idő, és közben egy Forge Worldos Elysian Drop Trooper seregen kezdtem gondolkodni. Megszámoltam újra a félretett pénzem (még mindig nem), és tovább fórumoztam, illetve már blogokat is olvasgattam (Geistwald, te vagy a felelős mindeért). Ami feltűnt, hogy egyre többen kezdtek el Infinityzni. Sőt, a TheMiniaturesPage fórumain is erősen ajánlották mint sci-fi skirmish rendszert. Nofene, mégsem lehet ez annyira rossz. Mivel legutóbb még a figurákat sem néztem át rendesen, gondoltam teszek egy próbát, lássuk a seregeket.
A szerelem
Az Infinity oldalon az első sereg az ismertetőknél a PanOceania. Úristen, animés robotok?! Mi ez a sz*r? Félreértés ne esék, imádom az animéket, az összes nagyobb sorozatot láttam, és jópárat a nem annyira jókból is. Na de én kérem űrcsótányokat irtó űrtengerészeket szeretnék az asztalon látni, nem kétméteres óriásrobotokat szárnyakkal, antennákkal meg lézerszemekkel (figyelem, alkotói túlzás a hatás végett!) …
Rosszul indul, gondoltam. Sebaj, következő sereg, Yu Jing. Na, ennek a neve sem áll jól, de azért nézzük meg. Shaolin monk lángszóróval, hosszú copfos robotok (WTF), katanás űrszamurájok meg ninják, és persze itt is antennák mindenfelé. Hajjaj, pedig azt hittem, az előzőnél nincs lejjebb...
A következő a sorban az Ariadna volt. Na, gondoltam, ezek biztos görögök lesznek, de azért megnéztem. És micsoda kellemes meglepetés ért! Normális emberi figurák normális páncélban! Aztán megláttam a Highlandereket... Kétkezes kardot forgató harcosok? IGEN! Lássuk a többit! Kazakok! Veterán Kazakok! Itt már éreztem, hogy eldől a kérdés. De még mindig voltak kétségeim, amíg el nem értem két speciális egységhez. 1st Highlander S.A.S. és 7th Foxtrot Rangers. Nos, kérem, itt kezdőtött a szerelem. Ez a két modell vett rá arra, hogy komolyan foglalkozzam a játékkal, sőt, már-már attól tartottam, hogy Jinx ignore listára tesz, mivel naponta vagy kétszer átküldtem neki a SAS kommandós képét. Akkor még nem értékelte kellőképp.
Átfutottam még a többi sereget, de azt már csak szinte kötelességből - megvolt a választott banda, kétség sem férhetett hozzá.
A szabályok
Újult erővel vetettem bele magam a szabályok olvasgatásába. A szabálykönyv elrendezése és szerkesztése megint csak nem nyerte el maradéktalanul a tetszésemet, de most nem adtam fel a 3. oldal után, és lassan kialakult a képem a játékról - már amennyire tényleges játék nélkül ez lehetséges. És tetszett.
Mindig is vonzottak az olyan rendszerek, ahol minden egyes figurának jelentősége van. Plusz pontot jelentett a RENGETEG speciális képesség, amellyel borsot törhetünk az ellenfél orra alá - vagy éppen amire foghatjuk a vereséget, a kockajárás mellett természetesen!
Számít a fedezék, a helyes taktika, jelentősége van a csapat vezetőjének. A játék 20 oldalú kockát használ, ami a statisztikákban, képességekben kicsit nagyobb szórást enged, mint egy d6, vagy akár d10 alapú rendszer - szintén jó pont, bár semmi bajom a d6 alapú holmikkal sem. A sok-sok részlet ellenére első olvasatra is pörgős kis rendszernek tűnt.
Az ARO koncepcióját nehéz volt elsőre felfogni, de az ábrák és példák segítettek végül, és itt is csak elismerően bólogattam, hogy milyen jó kis ötlet, a klasszikus overwatch szabály alaposan felturbózott változata, bevonja az éppen nem aktív játékost is az asztalon zajló eseményekbe, remek. Az egész könyvből valahogy sütött a hangulat, szinte láttam magam előtt a túszokat szabadító speciális egységeket, a robbantásra készülő beszivárgókat, az ellenség vezérét likvidálni kívánó kommandósokat, vagy éppen a híd elfoglalására ledobott ejtőernyősöket. És mindent sci-fi környezetben - mindig is ilyen játékról álmodtam!
Ha valaki ért picit angolul, akkor a játék szerzőinek YouTube szabályismertető videóit ajánlom, amelyek kiválóan szemléltetik az alapkoncepciókat:
Itt már igencsak csillogott a szemem!
Ha valaki szeretne a sereg-összeállításokkal szórakozni, ajánlom az Army nevű Flex alkalmazást - akár letöltve is használható. Erre találjátok. http://www.infinitythegame.com/dt_army/index.html
A projekt kezdete
Mire idáig jutottam, már rég egyeztettünk a többiekkel a cikksorozat kapcsán, így aztán hosszas tűnődés után rábólintottam én is - legyen. Az Ariadna alapdoboz szerencsére elég jól lefedi az igényeimet, nincs benne olyan modell, amit ne használnék a későbbiekben.
Van benne egy veterán kazak T2 puskával, 3 line kazak (ők a sorgyalogság), egy skót (igaz, nem karddal, hanem két shotgunnal, de ez így is badass) és egy chasseur. Tökéletes kezdő banda, igaz, pontértékben picit alulmarad a többi sereggel szemben, de amennyivel kevesebb pontértékben, annyival jobban is néznek ki, így kiegyenlítettek az esélyek
A doboz hamarosan meg is érkezett, majd egy gyors ragasztás és alapozás után a szekrénybe került több mint egy hónapra, hogy végül a határidő lejárta előtt nem sokkal, egy nap alatt fessem ki a figurákat - de ez már a következő cikk tartalma lesz...
Szerző: Roodie
Vélemények, hozzászólások
Hehehe jó kis cikk…
Kb nálam is így zajlott le a folyamat.Ariadna volt az első szerelem gyakorlatilag ugyanazokkal a figurákkal mint nálad (best of S.A.S.),de aztán úgy alakult ,hogy más is választotta ezt a frakciót és nehogy már egymás ellen kezdjünk játszani szemezgetni kezdtem míg végül maradtam a Ju-Yingnál
De a játék eddigi egyik legnagyobb előnye révén(nem kell beleölni százezreket valószínűleg lesz Ariadna fonalam..bocsánat vonalam is
Várom a folytatást
És természetesen BUÉK!!!
Ez a cikksorozat lesz az oka annak, ha elkezek infinity-t gyűjteni stratégiai analfabéta létemre. A lelketeken fogok száradni. De csak majd ha az egész Fekete Légió Diszkrét Pink Beütéssel nevű CSM seregem ki lesz festve asztalra minőségben, addig semmit *fogak összeszorít* 
És csókoltatom az univerzum kedvenc guildjét.
Roodie fest? Játszik? Mi történt itt, kérem? 
ÉS nem, Jinx nem tilt le, hanem később kellemesen felemlegeti az adot időszakot, persze mindenki előtt.
Már az első mondatoknál tudtam hogy te vagy.
Ennél jobban már csak az én hasonló cikkemen lepődne meg aki ismer. )
Igen a corvus belli zseniálisan oldotta meg azon játékosok bevonását is, akiket a manga feeling annyira nem fog meg, az ariadnával.
Nekem is az van :-D
nekem is a sas tetszett meg, na meg az ejtőernyős csak - ő elég manga! :D
mármint nem csak, hanem csaJ…
A jutyú-s videók nagyon jók, bár a csóka hangja/akcentusa csalt némi mosolyt az arcomra.