Infinity - hassassin kezdetek
Új játék, új sereg, új kihívások. Az ember a legtöbb játékba azért fog bele, mert valamelyik frakció, vagy annak konkrét figurája megragadja, esetleg innen kiindulva aztán vagy a frakció szabályai, vagy a játék rendszere is megtetszik az illetőnek. Az Infinity kicsit másképp kezdődött nálam. Első körben a figurák általános hangulata fogott meg. Nem egy konkrét figura vagy frakció, hanem úgy általában az, hogy élethűek voltak a testarányok, és hogy a mai, modern technológiához hasonlatos a világ technikai szintje. Ezt követte az az elhatározás, hogy belekezdünk, és ez után kellett frakciót választanom, a teljes készletet nézegetve. A szabályokról persze mit sem tudtunk ekkor még, ezért az nem játszott szerepet.
Azt be kell valljam, hogy némi egyeztetés volt a játékba belekezdő felek közt, hogy ne induljon mindenki ugyanazzal a csapattal, bár így sem tudtunk kizárni pár duplikációt. Az én választásom az elején a Haqqislam frakcióra esett. Érdekes volt a háttértörténetük is, a vallási alapú, de modern nézeteket terjesztő szerveződésük. Mellé a kissé paramilitarista hangulatú ruházatuk is tetszett. Más játékokban sokszor választom az egyenruhás, határozottan katonia, esetenként elit seregeket, ezért újdonság volt számomra a katonai rejtőszínt alkalmazó szabadcsapat koncepciója.
A seregalkotás minimális megismerése után jött szembe a 'sectorial army' kifejezés. Ez egy adott frakció egyfajta al-frakciója az Infinityben, ami igen komoly korlátozásokat vezet be a választható modelleket illetően, viszont azok a modellek esetében, amit a játékos felhasználhat a csapatába, megnöveli az általános limitet. Így került képbe számomra a Haqqislam frakció sectorial army részlege, a Hassassin Bahram csapat. Ők a Haqqislam társadalmon belül egyfajta elit orgyilkos szekta. Mindig is kedveltem azokat a megoldásokat, amik valamire specializálódnak, azt az átlagosnál jobban csinálják, általában azon az áron, hogy valami másban határozottan gyengék. Mivel senki más nem akart iszlamitákkal játszani, így erre a frakcióra esett a választásom.

Az alapdoboz átvétele után megnéztem, mit is kaptam pontosan. A doboz tartalma valóban tükrözi a specialista hátteret. A készletben mindössze két Átlag Ákos, helyi nevén Daylami gyalogos van, de ezekből is az egyik egy páncélöklös, azaz nehézfegyveres specialista, a másik egy klasszikus ágyútöltelék egy darab gépkarabéllyal. A további négy figura mind egy-egy speciális terület embere. A legközelebb az átlag katonához a Muyib áll, aki egy nehézgyalogos figura, aki robbantás specialista. Van egy mesterlövészünk, akit az iszlamiták Lasiqnak hívnak. Van jump infantry is, egy hátirakétás Ragik, akit könnyen az ellenség sorai mögé juttathatunk. A legérdekesebb figura azonban a Fiday, akit talán úgy tudnék a legkönnyebben leírni, hogy profi orgyilkos. Az álcázás nagymestere, képzett harcművész, és komoly arzenál támogatja.
A doboz maga nemesen egyszerű, a csomagolás a 2000 előtti GW-s fém dobozokat idézi. Egy színes keménypapír csomagoláson belül egy puritánabb, strapabíróbb doboz. A GW-től eltér, hogy a doboz strapabíróbb, és benne nem habszivacs, hanem rendes szivacs anyag található. A figurák egyesével, gyorszáras zacskókban várják a bontást. Idáig minden szép, a feketeleves pedig akkor kezdődött, amikor elkezdtem kivenni a figurákat a kis zacskókból. Azon szerencsés nyertesek között voltam, aki olyan frakciót választott, hogy egyetlen figura sincs egy darabból öntve a kezdődobozban, mindet össze kell rakni. Nyilván az egész hobbyból amit a legjobban utálok, az a fém figurák sorjázásra, tisztítása, ragasztása.

Két fekete bárány is volt a dobozban, ezeket extrém módon szidtam. Ezek a figurák alapján azt gondolom, a cég öntő szakemberei még relatíve kevés tapasztalattal rendelkeznek az öntés vagy annak tervezésének terén. Első kedvencem a Lasiq, ami olyan lehetetlen helyen van kettévágva, amilyet még életemben nem láttam. Az egyik lába combtőböl van 'amputálva', ami önmagában még nem is lenne baj, de ezzel együtt van lehasítva a köpenye is, ami így már igen fura megoldás. Ha ez nem lenne elég, a keze is külön van. Mind a kettő. Nem tudom, ezt miért nem lehetett volna úgy tervezni, hogy a lába köpeny nélkül legyen külön, és legalább az egyik kezét öntsék egybe vele.

Másik kedvencünk a számomra főfigurának tartott Fiday. Ránézésre teljesen egyben van az ember, három különböző darabban jön. Ebben az illúzióban addig ring az ember, amíg meg nem próbálja felragasztani a bal kezet. Ami a csuklóízületnél van elválasztva, és az ökölbe szorított kézfejben egy tőr van. Az illesztési felület annyira kicsi, hogy alig akarja megfogni a ragasztó, a kar viszont annyira vékony, hogy abba csapolni szinte lehetetlenségnek tűnik. Jó ideig úgy voltam vele, ennek az embernek sosem lesz bal keze, de aztán egyik nap az egyik próbálkozásnál odaragadt. Azóta nagyon óvatosan bánok vele.

Ha ezektől a gondoktól el tudunk tekinteni, alapvetően egy nagyon tetszetős, igényes csapatot kapunk. Ki kell emelnem, hogy öntési hiba, sorja szinte nem volt a figurákon, ilyen tekintetben jó minőséggel van dolgunk. A ragasztás után beleállítgattam mindent a talpába, és lealapoztam őket, de erről majd egy későbbi cikkben fogok beszámolni, addig teret engedek a többieknek is a csapatuk és a jelenlegi állapotuk bemutatására.
Szerző: jinx
Vélemények, hozzászólások
Átérzem az összerakás problémáit.
bfg900: A Hellcat kis szárnyaival én is szívtam. Aztán véletlenül elvesztettem ragasztás közben az egyiket, így a probléma magától megoldódott. Azóta sincsenek kis szárnyai. :D
A figurák összeállítása szerintem is szívás. De ne panaszkodjatok, amíg meg nem próbáltatok összerakni egy autocannonos Tankhuntert…
Hát nem tudom, de nekem sosem volt gond, hogy ilyen kis dolgokkal kell pepecselnem. Bár az tény hogy a hellcat szárnyai nálam is elszáltak. De aki Japán szektorral fog játszani az is vidám lesz a grafithegy vastagságú kardoktól.
Pici fém figurák, soha nem fogok bajlódni Velük, inkább fizetek az ügyesebbeknek.
Örülök, hogy megérkezett azelső cikk a témában. Mind a két figura ragasztás előtt áll még nálam is. Ránézésre is húzósak.
Ragasztás tekintetében nekem a kétkomponensű epoxi jött be. Van egy olyan, ami 6-8 perc alatt szilárdul. Ez igen hosszúnak tud tűnni, amikor kis farkincákat kell ennyi ideig a helyükön tartani, de általában megéri a fáradtságot. Uhu plus schnell fest névre hallgat, amit használok, egy dupla fecskendőben van, könnyű adagolni is.
Igaz ami igaz, az en figuraim is nehol a legehetetlenebb helyen voltak szetvalasztva.
A Hellcatek kis szarnyai, meg a Daktari farkincaja meg nem tudom, hogy meddig fog a helyen maradni, de a leghatekonyabb megoldas meg mindig az imak mormolasa szerintem.
Kivettem a dobozbol, felig lesorjaztam, elkezdtem volna osszeragasztani, aztan inkabb odaadtam egy klubtagnak, “szopjon mas” cimszoval.