War of the Ring bemutató és Festő Suli Tolkien Születésnapján

2012. január második hétvégéjén lezajlott kis csapatunk, a Deep Strike Klub Baráti Társaság első újévi rendezvényen való szereplése, nevezetesen részt vehettünk az MSTE-vel karöltve az MTT által Tolkien tiszteletére szervezett születésnapi eseményen. Az egész napot kitöltő előadások, harci- és divat bemutatók, valamint ügyességi- és társasjátékok, végül, de nem utolsó sorban kézzel készített relikviák boltjai és jelmezes tündék közepette öt kedves barátommal egész nap War of the Ring és festés bemutatót tartottunk az érdeklődőknek, akik lelkesen kaptak fel egy már előkészített figurát, hogy kipingálják azt vagy azonnal két marék dobókockát hajítottak el, hogy lássák tényleg olyan ügyesek-e a tünde íjászok, mint az a könyvekben írva vagyon?!

De vegyünk mindent szép sorjában...

Szinte elsőként értünk a rendezvény színhelyéül szolgáló gimnáziumba, így mi rendezhettük be a termet, a kis vézna, ám igen csinos rendező csajócák helyett, ám azok legnagyobb örömére. Ez lendületet is adott a napra és miután a hanghordozó lemez is végtelenített útjára indult, lévén JinxR sehol nem volt a közelben (magyarázat: JinxR nem szereti, ha a háttérből a játék hangulatával egyező típusú zeneszót hall), elkezdhettük a tanítgatást.

Először is szót kell ejtsünk a játszós asztalról, ahol a jók szövetsége (Rohan-Törpék-Tündék) és a gonoszok bandái (Vasudvard-Moria Goblinjai) estek egymásnak egy hangulatos terepasztalon. Mivel a bemutatás volt a lényeg elég sokszor eltértünk a tárgytól, szabálykönyvet nyitogattunk és mutogattuk a különböző frakciók képeit, netán a varázslatok listáját, mindeközben pedig minden arra tévedőnek a kezébe nyomtunk legalább egy kockát, hogy hajigálja, ami határozottan vonzóvá tett minket, főleg a kisebbek körében. Nem is mentek vissza a játszóházba! Az idő múlásával aztán maga a csata is a végéhez közeledett és a fordulatos közjáték után a jók Gimli vezetésével győzelmet arattak! Ezután egy szinte csak törpékből álló haderő próbálta véghezvinni ugyanezt a hőstettet több-kevesebb sikerrel, mert ez a játék már annyira elhúzódott, hogy ránk esteledett és el kellett hagyjuk a pástot. Arról pedig természetesen meg kell emlékezzünk, hogy az első csatában Matex hadvezír majdnem kifordult (a konyhába) magából, mivel ilyen mákostésztaevő, ötlóherés, fortunakegyeltjét még nem pipált!

A játékbemutató részre mindig legalább két tagunk ügyelt, ám a többiek sem tétlenkedtek közben, mivel amint híre ment, hogy selymes hajú tünde íjászokat lehet kifesteni, ráadásul hölgy versenyzőknek az első ingyen van (meggondolatlan felajánlás volt egyikünk részéről, aki az épelméjűségével fizetett ezen tettéért), mintha futószalagon jöttek volna az újabbnál-újabb vállalkozó kedvű női egyedek. Persze azért a férfi nép becsületét is többen védték köztük egy családfő apuka is, aki egy Nemes Tünde páncélost választott magának. 

Első lépésben mindenki kapott egy munkaállomást, mely állt egy ecsetből, vízből (ha kellett külön fém és sima színeknek) papír törlőből és a színek keverésére szolgáló francia kártyalapból. A klasszikus megközelítést alkalmaztuk a legtöbbeknél, mivel vagy először volt ekkora ecset a kezükben vagy csak két dimenzióban gyakoroltak eddig, bár üdítő kivételként volt maketteken edződött próbálkozó is. A klasszikus módszer szerint a belső felületektől kifelé haladva festettük fel az alap színeket és igény szerint mutattunk hol több, hol kevesebb technikát, amivel szebbé lehet tenni egy ilyen méretarányú figurát. Volt, aki fél óra alatt végzett, ám az én egyik pártfogoltam majdnem két óráig ült az asztalnál és falta a tudást, lévén szíve választottjának nem adhatott át mást, csakis tökéletes művet. Mivel sokan sokféleképpen festünk, persze számított, hogy ki ki mellé ült le éppen, de a végeredmény szempontjából ez mindegy volt. A festékek közkézen forogtak, úgy ahogyan az ötletek is. Volt úgy, hogy az újoncok adtak egymásnak hasznos tanácsot, kiváltképp, ha az egyikük már előrébb tartott. A teljesség igénye nélkül próbáltuk az időbe besűríteni a tinták használatát, a szárazecsetelést, az él kihúzásokat és a részletek megfestését, sőt a talp befejezésére is általában jutott idő, így mindenki kész figurával térhetett haza. Sokan pedig nem elégedtek meg hál istennek ennyivel, hanem több már alapozott figurát is megvettek, hogy otthon folytassák a kísérletezgetést vagy ígéretet tettek, hogy ha szervezünk, eljönnek hozzánk egy közös festős napra, melynek szervezését ott helyben el is kezdtük.

Egy másik lényeges elem volt a színek harmonizációja, így sokszor már az elejétől kezdve próbáltuk kicsikarni az illetőből, hogy mi a kedvenc színe és milyen összhatásúra tervezi a figuráját. Azonban egy szinte még alig beszélő 5-6 évessel elég nehéz volt kommunikálni, ugyanakkor olyan éles határvonalakat én még sosem festettem, mint ő a kis kezeivel. Mindenesetre, ha döntés született általában a legnagyobb felület milyenségével kapcsolatban, tehát, hogy a páncél aranyozott legyen vagy a köpeny zöld, már könnyebben tudtunk tanácsot adni a tunika, az öv vagy a sál színére vonatkozóan. Így a maguk nemében egyedülálló alkotások is születtek, melyeket sajnos nem fotóztunk mind le, ám a teljesség igénye nélkül bemutatunk párat.

Igyekeztünk az ott helyben felmerülő igényeknek is megfelelni, így volt, hogy egy tagunk felajánlott előzetesen nem előkészített törpe figurát, amit egy lelkes leányzó későbbi gyűrű foglalatába festett ki illetve komolyabb érdeklődőknek internet kapcsolatot is létrehoztunk, hogy a legújabb figuratervekkel és hírekkel is megismerkedhessenek, de ez inkább már magával a játékkal volt kapcsolatos. Visszakanyarodva tehát a játékos asztalhoz a nap természetesen a jók győzelmével zárult, de milyen áron? Éomer odalett, úgy, ahogy a rohaniak nagy része is, egyedül a Gimli vezette törpék és a Haldir irányította tündék tudták megfordítani a csata kimenetelét. Legközelebb talán pár gyűrűlidérc is megjelenik majd a pályán és akkor aztán elszabadulhat a pokol!

A rendezvényről, mint olyan csak pozitívan tudok nyilatkozni, még akkor is ha egy előadást sem hallgattam végig (hála a videós kollegáknak, a közismert videYoumegosztón több részletbe felkerültek ezek, így utólag lehet okosodni) és a harci bemutatókat sem néztem meg, mert egyszerűen nem volt rá időm, annyi érdeklődővel kellett foglalkozni. Ezzel szemben a lelkes látogató rá volt kényszerítve, hogy minden terembe ellátogasson, hiszen a háttérben egy expedíció előkészítése zajlott játékos formában, melynek bárki a tagja lehetett, és amely a Magányos hegyen élő sárkány elpusztítására szerveződött. Ehhez nem kellett mást tenni, mint bizonyos emberektől / tündéktől / törpéktől / hobbitoktól aláírást szerezni, mely tanúsítja, hogy az adott régió támogatja a küldetésre indulókat. Persze a szignó papírra vetését feltételekhez is lehetett kötni, mint azt tették egyes fondorlatos tagjaink, ám a siker íze, ettől csak még zamatosabbá vált és a bíztatás sem maradt el a közönség részéről, egy-egy feladat teljesítésénél. 

Összességében tehát rengetegen látták a játékbemutatót és legalább 15-en festettek aktívan a "Festő Suliban", így a kiszállásunkat eredményesnek könyvelhetjük el.

Boldog Születésnapot kívánunk Tolkien! Éljen soká a Gyűrűk Ura!

Szerző: Emerald