Runewars – Mozgás!

Az előző részben áttekintettük, hogyan használhatod a parancsokat a köröd elején, megpróbálva előre látni, hogy ellenfeled mit fog tenni. Most pedig az aktivációs fázis felé fordítjuk a figyelmünket, és megvizsgáljuk, hogyan manőverezhetsz az egységeiddel a csatamezőn.

Előre!

A mozgás minden figurás játék egyik központi eleme. A játék maga egy olyan asztalon játszódik, amelyen terep is található, nem pedig egy felosztott társasjáték-táblán, ami azt jelenti, hogy az egységeid precíz elhelyezése gyakran jelenti a különbséget a győzelem és vereség között. A legrátermettebb hadvezérek nagyon odafigyelnek, hogy az egységeik hogyan képesek a terepen manőverezni, és bizony a Runewars játékban minden egységnek mások a lehetőségei.

Tovább a teljes cikkre

Runewars – a parancsok

Egy erős sereg vezére vagy, katonák százait irányítod a csatában. A Runewars játékban minden esélyt megkapsz, hogy híres hadvezér legyél azáltal, hogy a csapataiddal szétzúzod az ellenfél haderejét a csatamezőn. Viszont ezt nem érheted el, ha nemtörődöm módon csak előreküldöd az embereidet. Átgondoltan kell irányítanod az egységeket, erőltetett menetre, rohamokra, nyílzáporra vagy vad közelharcra parancsolva őket. Jelen cikk a játékban adható parancsokról szól.

A parancsjelző

A játékban a parancsjelző a legfontosabb rendelkezésre álló eszközöd. Minden egységnek saját, egyedi jelzője van, és az ezen lévő tárcsák beállításával pontosan meghatározhatod, hogy az adott egység hogyan cselekszik: nyilakat lövöldöz, hatalmas mágiát használ, vagy éppen pusztító lovasrohamot indít.

Tovább a teljes cikkre

Runewars Miniatures – rövid bemutató

A tavalyi GenCon egyik legnagyobb meglepetése számomra a RuneWars Miniatures játék bejelentése és demója volt. Mielőtt mesélnék a játékról, pár szóban összegzem, hogy miért is örültem meg neki annyira, hogy azonnal felkerestem az egyik cimborámat (aki történetesen a metagame.hu egyik tulaja, rosszul burkolt reklám, remélem kapok kedvezményt, köhhm), és szóltam neki, hogy nem érdekel, mikor jelenik meg, nekem rendeljen elő egyet.

Szóval az örömök oka – nagyon nagy hiányt érzek most a piacon egy bizonyos játéktípus iránt. Egy évtizeden át boldogan játszottam a Warhammer Fantasyt, végül az újabb kiadásokkal, számtalan seregcsere után picit kikoptam a játékból. Ennek a pontos okára nem tudok rámutatni, az időhiány, a szabályrendszer számomra nem tetsző változásai, az egyensúly-problémák, és nem utolsósorban a teherautó-platónyi figura összerakása és festése valahogy elvette a kedvem az egésztől. Aztán amikor picit elkezdtem visszakacsingatni, és eltűnődtem, hogy nem-e mégis kellene venni pár tucat orkot, meg is szűnt a hivatalos támogatása.

Tovább a teljes cikkre

Degenesis

2073. Ez az a dátum, amely örökre megváltoztatja világunk képét. Eljött ugyanis az Armageddon, tucatnyi aszteroida képében, amelyek Földünkbe csapódtak, lerombolva először Európát, majd sorban az egész világot. A becsapódásokat földrengések és szökőárak követték, maga a földkéreg is megsínylette a katasztrófát, az új vulkánok mellett hasadékok nyíltak, amelyek okádták a füstöt. A tízezer éve fennálló emberi civilizáció egyetlen nap leforgása alatt megsemmisült.

 

A viharokat és földrengéseket pedig a sötétség követte, a rengeteg füst és hamu keltette felhőtakaró hatékonyan takarta el a napot – olyannyira, hogy hamarosan a szállingózó pernye mellé hópelyhek vegyültek. Megkezdődött a legújabb jégkorszak. A két jégsapka kiterjedt, Európa északi része a jégpáncél alá került, a többi területet pedig az állandó fagy vette birtokába. A kevés túlélő pedig a föld alá kényszerült, mindenféle menedékekbe, és csak tüzelőért jártak fel a felszínre. Az éghajlat-változásnak egyetlen nyertese volt – Afrika egyenlítői térsége kellemes, mediterrán éghajlatú paradicsommá változott, és a Szahara kizöldült.

Azonban ez a jégkor sem tartott örökké. A hamu és por lassan leülepedett, és egyre többet sütött a nap, végül a jégtakaró repedezni kezdett, és Európa magához tért. A túlélők pedig előbújtak, és törzsekbe szerveződve bejárták a hamu lepte vidéket, élelmet és menedéket keresve, és persze egymást ölve, mert az emberi természetet még a világvége sem volt képes megváltoztatni. Ahol viszont sikerült összetartani, virágzó városok keltek életre, többnyire magas kőfalak között, mert a világ veszélyes hely maradt.

Tovább a teljes cikkre

Warhammer Quest kártya ismertető

Még az ünnepek előtt sikerült hozzájutnom a vadiúj Warhammer Quest kooperatív kártyajátékhoz, de csak mostanában volt elegendő időm kipróbálgatni, illetve írni róla rendesen. Aki nem tudja, mi is ez, azok kedvéért dióhéjban: egy olyan kártyajáték, amelyben a játékosok nem egymás ellen, hanem egy-egy karaktert irányítva, egymással összedolgozva (persze egyedül is játszható), csapatként játszanak a különféle kártyapaklikból húzott lapok által irányított környezet ellen.

Jelen esetben a környezet egy dungeon, a világ maga pedig a régi, jól ismert Öregvilág. A Warhammer Questnek volt egy parádés figurás verziója is, ami sajnálatos módon kihalt, bár a szellemi örököse, a Descent 2 él és virul a számtalan kiegészítőjével. Az eredeti játékban egy négyfős csapat vágott neki a kalandoknak – egy barbár, egy varázsló, egy törpe és egy elf voltak az alapdoboz karakterei, az ellenfelek pedig a Warhammer világ ikonikus lényei: orkok, goblinok, skavenek, élőholtak, a káosz teremtményei, és persze mindenféle szörnyetegek. A kártyás játék is hasonló sémára épül, bár a barbárt egy Sigmarita harcos pap váltotta, de a törpe harcos, az elf erdőjáró és a varázsló megmaradt, mint ahogy az általános tematika is.

Figyelem, hosszú szöveg következik 🙂

Tovább a teljes cikkre

Másvilág

Régi nagy szerelem részemről a tényleg csak maroknyi figurát használó fantasy skirmish játékok témaköre. Természetesen a legelső löketet a Mordheim adta, amellyel kiválóan szórakoztunk tizenpár éve a kisebb hibái ellenére. Egyszerű szabályok és a sokféle sereg tette számomra az egyik etalonná a témában, még akkor is, ha több játék után azért előjöttek a problémák. Persze amikor beszüntette a játékot a Games Workshop, sok más játékossal együtt én is elfordultam tőle, hiszen nem csak az esetleges javítások reménye szállt el, hanem egy szinte halott rendszerhez nehéz új játékosokat is toborozni. Na meg a kedvét is elveszi az embernek az ilyesmi.

DAB1a_web-21

Mostanában szerencsére érkeznek a hasonló jellegű játékok – előbb a d20 alapú Frostgrave érkezett, és tett szert külföldön órási népszerűségre, most pedig itt egy újabb versenyző, az Otherworld Miniatures új (azaz nem annyira új, tavalyi, de csak a napokban bukkantam rá) játéka, az Otherworld Fantasy Skirmish. A PDF verziót vettük meg páran, összedobva a pénzt, és azt kell mondjam, nem bántam meg a ráköltött kevesebb mint 2000 Ft-ot. Az első benyomásaimról, és a rendszerről magáról szól ez a rövid írás, amit remélem, hogy belátható időn belül egy beszámoló is követ majd egy tényleges játékról.

Tovább a teljes cikkre

Kingdom Death – az első falu

Sikerült végre kipróbálnunk a napokban a játékok, és a “gyorsan megejtjük a bemutatkozást, majd megyünk a dolgunkra” nekifutásból egy 3 órás játék lett, amit alig akartunk otthagyni. Pár apró spoiler lesz majd a leírásban, de tényleg nagyon picik, csupa olyan dolog, amivel a legelső játékülés során úgyis találkozik mindenki, szóval most még az is olvashat, aki csak tervezi a játékot. Párommal, Anitával vágtunk bele a kalandba – bár a téma nem éppen lányos, szerencsére ő kedveli a véres animéket (is), így nagy gond nem lehetett.

starters

Az alapfelállás, ahogy a játék indít: 4 túlélőnk, Florial, Diana, Jamie és a szakállas Chuck szembeszáll az öntudatlanságból éledő emberek közé rontó, azokat marcangoló óriás fehér oroszlánnal. Rendes fegyverük nincs, csak a talajt borító, kőből faragott arcokról letört kőszilánkokat tudják megragadni (induló felszerelés: egy ágyékkötő, ami 1-es páncélt ad a derékra, és egy alapkő).

Tovább a teljes cikkre

Egy új játék – Kingdom Death

Jutányosan sikerült hozzájutnom egy bontatlan példányhoz a Kingdom Death: Monster játékból. Hamarosan bővebben is írok róla, de első benyomás – aztahétszázát! Az arányok érzéketetéséhez íme egy fotó, amelyen a Descent 2 társaságában szerepel. Kb. 9 kilós a doboz…

 

aranyok

Kazuár 6, avagy a pofonok földje

Új hónap, új kazuár, nagy lelkesedéssel vágtam bele ismét, gyakorolni megint nem sikerült, de sebaj, visszatértem a gyökerekhez, és a múltkori eKreoss Tier4 mellett pKreosst hoztam, mondván azzal tapasztaltabb vagyok, jobban ismerem, talán nem bénázom annyit vele, mint eFeorával. Nos, ez annyiból igaz volt, hogy csak egyet bénáztam vele, de az…

Na de haladjunk sorjában, a két seregem röviden:

1. pKreoss, Redeemer, 2x Reckoner, Errantok + UA + Seneschal, Kórus, Könyv, Vassal, elég standard

2. eKreoss Tier4, Fire of Salvation, Eranntok + UA + Seneschal, 2x Exemplars, 1x Bastions, Gravus, és az ingyen EE Seneschal.

Tovább a teljes cikkre

Kazuár 5+ beszámoló

Nagy izgalommal készültem a Kazuár 5+ versenyre, mivel vadiúj warcasterekkel vágtam neki a megmérettetésnek. Annyira újak voltak, hogy sajnos egyetlen gyakorló meccset sem sikerült a verseny előtt játszanom egyikkel sem a sok munka miatt, így tényleg sokszor számomra is meglepetésként hatottak egyes képességek. Próbáltam azért a fórumok/podcastok/videók alapján tájékozódni, de ez nyilván nem pótolja a gyakorlati tapasztalatot.

A két lista közül az első számúnak egy Kreoss2 Tier4 bandát vittem… Kreoss, Fire of Salvation, 2 egység Exemplar, 1 Bastions, 1 Errants + UA, Exemplar Seneschal, Errant Seneschal, és Gravus, a magányos lovas.

A másik egy Feora 2 volt, bonded Redeemerrel, 2 Reckonerrel, a kötelező könyv/kórus/vassal szentháromsággal, egy Temple Flameguard + UA, és Dartan Vilmon + 1 paladin támogatásnak.

Tovább a teljes cikkre